Vasárnapi korlátozás

Az MNKSZ, mint érdekképviseleti szervezet célja, hogy a kereskedelmi tevékenységet meghatározó és befolyásoló jogszabályi háttér megfelelően szolgálja tagjai érdekeit, ezért fontosnak tartja objektív módon értékelni az alig több mint egy évig életben tartott vasárnapi kereskedelmi korlátozás hatásait.

2016. április 12-én a vasárnapi korlátozás eltörlését a parlament megszavazta, jelen állásfoglalással szövetségünk szeretné felhívni a közvélemény figyelmét az intézkedés várható következményeire.

Az intézkedés bevezetése előtti negatív jóslatok értékelése:

  1. Várható elbocsátások
    A vasárnapi korlátozás kapcsán felmerült, hogy jelentős elbocsájtások várhatók a kereskedelemben.
    2015-ben bővült a foglalkoztatottak száma a kereskedelmen és hozzá kell tenni, hogy ebben a szektorban jelenleg jelentős munkaerőhiány tapasztalható.

  2. Várható boltbezárások
    A jóslatok szerint 10 ezer körüli boltbezárás lesz tapasztalható. A boltszámok valóban csökkentek, de ez nem a vasárnapi nyitva tartás korlátozásának tudható be, nem az elmúlt év kifejezett jelensége, hanem egy több mint 10 éve zajló folyamat része, amelyben a tavalyi év kifejezetten kedvezőnek mondható.
    A kiskereskedelmi egységek száma 2005-től csökkentő tendenciát mutat. A KSH adatai szerint 2013-ban és 2014-ben évente több mint 4700 kiskereskedelmi egység zárt be. A vasárnapi korlátozás lassította ezt a folyamatot, mert a sajtóban megjelent adatok szerint 2015-ben csak 2500 kiskereskedelmi egység zárt be.
    Sajnos a boltszámok csökkenése nem állítható meg teljes mértékben, de a vasárnapi boltbezárás egyértelműen kedvezően hatott a boltszámok alakulására. A boltbezárások nagyobb mértékűek lehettek volna, ha a 200 nm alatti, családi vállalkozásban üzemeltetett kereskedelmi egységek számára kimondottan kedvező korlátozás nem került volna bevezetésre.

  3. A lakosság romló ellátottságával kell számolni
    A vásárlók azon köre, akik vasárnap előre nem tervezhető, halaszthatatlan, bevásárlásukat kívánták intézni 2015-ben is megtehették a korlátozás alól mentesülő kereskedelmi egységekben, azaz a korlátozás hatására nem romlott a lakosság ellátottsága.
    A jogszabály éves szinten 5 vasárnapi nyitvatartás lehetőségét biztosította, hogy az ünnepnapok előtt ugrásszerűen megnövekedő forgalom a lakosság számára kényelmesen lebonyolítható legyen.

  4. Várhatóan jelentősen csökkeni fog kiskereskedelmi forgalom
    A jóslatokkal ellentétben nem csökkent, hanem nőtt a kiskereskedelmi forgalom. 2015-ben a korlátozás ellenére a KSH adatai szerint 5,7 %-kal növekedett a kiskereskedelmi tevékenységet folytató vállalkozások árbevétele, ami azt igazolja, hogy a kereskedelem 6 nap alatt még a növekvő vásárlói igényeket is képes volt kielégíteni.

Az intézkedés bevezetését követő pozitív hatások:

  1. A korábban vasárnapi munkavégzésre kényszerülő kereskedelmi dolgozók túlnyomó többségének véleménye szerint életminőségük oly mértékű pozitív változáson ment keresztül, amelyet nem kompenzál a vasárnapi pótlék.

  2. A korlátozás hozzájárult ahhoz, hogy a fogyasztói árak 2015-ben szinten maradhattak. A kereskedelmi szektor jelentős működési költséget takarított meg a vasárnapi pótlékok elmaradása kapcsán. A költségek csökkenése lehetőséget biztosított arra, hogy 2015-ben az inflációt sem kellett érvényesíteni a fogyasztói árakban.
  3. A gyakorlatban általánosan elfogadott, szombati és vasárnapi pihenőnappal rendelkező munkavállalók mellett 2015-ben a kereskedelmi dolgozóknak is járt legalább a vasárnapi pihenőnap, ők is együtt tölthették a vasárnapot családjukkal, gyermekeikkel, szeretteikkel.
  4. A 200 nm alatti egységet üzemeltető családi és mikro vállalkozások számára komoly lehetőséget nyújtott a korlátozás, mivel ők vasárnap is nyitva tarthattak. A vasárnapi korlátozás valós esély volt ezen vállalkozások életben maradása és jövője szempontjából.
  5. A vasárnapi korlátozás a háztartások rezsicsökkentési eleme volt, mert azáltal, hogy csökkent a kereskedelmi tevékenységet folytató vállalkozások legjelentősebb költsége, a bérköltség, a gazdálkodók nem kényszerültek áremelésre.

Társadalmi szolidaritás:

  1. A munkavállalók legnagyobb része szombaton és vasárnap nem dolgozik. Az intézkedés a kereskedelmi dolgozók számára a vasárnapot pihenőnappá nyilvánította.
    Kérdés: Elfogadná a szolgáltató intézmények dolgozói pl. bankok, postahivatalok, kormányablakok dolgozói, hogy vasárnap nyitva tartsanak?

  2. A törvény lehetővé tette, hogy 2015. március 15. után a kereskedelmi dolgozóknak is joga legyen a szabad vasárnaphoz.
    Kérdés: Valóban indokolt volt ismét elvenni?
  3. Magyarország polgárainak alkotmányos joga van a biztonsághoz, az élethez, az egészséghez, amelyek védelmét az állam biztosítja. Ez a kötelező szolgálat nem mérhető össze a fogyasztók vasárnapi nyitvatartásra vonatkozó igényével.
    Kérdés: Valóban létszükséglet a vasárnapi bevásárlás, vagy csak kényelmi kérdés?

  4. Európa számos országában, többek között Ausztriában, Németországban, Svájcban, Olaszországban, Franciaországban elfogadott a vasárnapi zárvatartás intézménye.
    Kérdés: Magyarországon miért nem fogadható el, hogy a vasárnap a kereskedelmi dolgozók számára is pihenőnap?

Várható hatások, amelyekkel a vasárnapi újranyitás kapcsán számolni kell

Jelenleg a legnagyobb mértékű munkaerő elvándorlás főként a túl alacsony munkabér miatt a kereskedelmi szektorban tapasztalható. A vasárnapi korlátozás megszűnése az elvándorlást tovább növeli, mivel a kereskedelmi dolgozók számára a vasárnapi pihenőnap jelentős életminőség javulást eredményezett. A kereskedelmi dolgozók 2015-ben jogot kaptak a vasárnapi pihenőnaphoz és erről ismét le kellett mondaniuk, ezért valószínűleg a jövőben még többen hagyják el a kereskedelmi pályát.

Annak ellenére, hogy egyetlen gazdasági mutató sem romlott az egy évig tartó vasárnapi korlátozás következményeként, illetve egyetlen negatív jóslat sem következett be, amelyek tízezres létszámleépítésre, nagymértékű boltbezárásra, a lakosság romló ellátására, kiskereskedelmi forgalomcsökkenésre vonatkoztak mégis úja kinyithatnak vasárnap a boltok.

Az ellenzék kikényszerített a kormányból egy megalapozatlan és hatásai tekintetében átgondolatlan intézkedést, miszerint azonnali hatállyal eltörli a vasárnapi korlátozásra vonatkozó törvényt. Ez az intézkedés kizárólag a multinacionális kereskedők érdekeit szolgálja.

Mivel a nyitvatartási versenybe a kis és közepes méretű vállalkozások is belekényszerülnek, úgy, hogy az azzal járó költségek kigazdálkodására reményük sincs, azt kizárólag áremelésből tudják majd fedezni. Ennek következményeként a kis üzletek és a multinacionális vállalatok közötti árolló tovább fog nyílni, ami vevő vesztést és drasztikus forgalom csökkenést fog eredményezni ebben a szegmensben.

El fog indulni a korábbi időszakhoz képest egy lényegesen intenzívebb boltbezárási hullám a kis és a közepes vállalkozásoknál, amelynek már a nemzetgazdaságra is negatív hatása lesz.

Nem szabadna elfelejteni, hogy foglalkoztatáspolitikailag mit jelentenek a mikro-, kis-, és középvállalkozások, de a befizetett adóforintjaik is hiányozni fognak, mert ez a szegmens nem tud élni az „adóoptimalizálás” eszközeivel, hanem folyamatosan adózik.

Természetesen ennek az intézkedésnek  a nagy multi láncok lesznek nyertesei, akik ezáltal piaci részarányukat szignifikánsan tudják majd növelni.

A lakosság azon része, aki most örül a vasárnapi újra nyitásnak, néhány hónap vagy év múlva azzal a problémával fog szembesülni, hogy megszűnnek a lakóhelyükhöz, munkahelyükhöz, iskoláikhoz közeli kényelmi boltok, és a legkisebb vásárlásukhoz is több kilométert kell utazniuk a multikhoz.

Budapest, 2016. április 18.

Neubauer Katalin
Főtitkár

PARTNEREINK

Exped-IT
GEMOSZ
KSH
Magyar Termék
eNET Internetkutató és Tanácsadó Kft.
Online pénztárgép