Magyar Nemzeti Kereskedelmi Szövetség munkaerőhiány kezelési javaslata

A hazai munkaerőpiacon tapasztalható munkaerőhiány egyre súlyosabb problémát jelent a kereskedelmi ágazat számára.

A hazai munkaerőpiacon tapasztalható munkaerőhiány egyre súlyosabb problémát jelent a kereskedelmi ágazat számára. A Magyar Nemzeti Kereskedelmi Szövetség vezetősége szakmai tanácskozást tartott a munkaerőhiány lehetséges kezeléskezeléséről. A tagság összérdekét képviselő javaslatokat az alábbiak szerint foglaljuk össze.


A munkaerőkrízis országos és gyakorlatilag minden területet érint, azonban vannak olyan tényezők, amelyek kifejezetten kereskedelem specifikusak.
Nem vonzó a mai munkavállaló számára a kereskedelmi munka, többek között azért mert
- kevés a nettó jövedelem,
- a hét minden napján jellemző hosszú nyitva tartás miatt nem ritka a 10-12 órás napi munkaidő,
- a hétvégére eső pihenőnapok száma kevés és többnyire nem tervezhető
- általában kedvezőtlenek a munkakörülmények, stb.


Ezek olyan tények, amelyeken nehéz rövidtávon változtatni, azonban jelzésértékűek. Úgy gondoljuk olyan lehetőségeket kell megvizsgálni, amelyek figyelembe veszik mindezeket. Fontos célunk, hogy javaslatunk új belépőket jelentsen a munkaerőpiac számára, és ösztönözze a részmunkaidős munkavállalást. Új belépők tekintetében a diákok körét jelentősnek tartjuk, mivel a felsőoktatásban a 2018/19-es tanévben már 200 ezer volt a nappali tagozatos hallgatók száma. A részmunkaidő vonatkozásában a kismamákat és a teljes munkaidős munkaszerződés mellett még kiegészítő munkát vállalni képes aktív munkavállalókat tekintjük elsődleges célcsoportnak. A részmunkaidős foglalkoztatás bővülése kulcskérdés a kereskedelem számára, mert a napi nyitva tartás alatt a munkaerőigény erősen, de kimutathatóan hullámzó, amelyet egy jól szervezett részmunkaidős beosztással kiválóan lehet kezelni.

Javaslatunk középpontjában az áll, hogy az a potenciális munkavállaló, aki már valamilyen státuszából, jogviszonyából adódóan biztosított: GYES, GYED, nappali tagozatos diák, nyugdíjas, vagy teljes munkaidős szerződéssel rendelkező munkavállaló, az a személy egyszerűsített foglalkoztatással járulékmentesen vállalhasson munkát. Javasoljuk, hogy a munkaadó részére a kiegészítő részmunkaidős foglalkoztatás legyen járulékmentes (SZOCHO és szakképzési hozzájárulás mentes) és egyszerűsödjön a bejelentési kötelezettség, a munkavállalónak pedig csak SZJA-t kelljen fizetni az így keletkező jövedelmek után.

Alábbi konkrét javaslataink érdemi nettó jövedelem többletet, kiszámíthatóbb munkaidő beosztást, emellett várhatóan foglalkoztatás bővülést jelentenének:

1. Diákmunka járulékmentesség ne csak iskolaszövetkezeten keresztül, hanem közvetlen munkaszerződés esetén is érvényesíthető legyen
2. Kismama járulékmentesség legfeljebb 4 órás részmunka esetén a GYES és GYED ideje alatt
3. Teljes munkaidős munkaszerződéssel rendelkező munkavállaló, amennyiben másik
munkáltatónál, legfeljebb 4 órás részmunkaidős kiegészítő munkát vállal az így keletkező kiegészítő jövedelme legyen járulékmentes

Javasoljuk, hogy az 1-3. pontokban felsorolt speciális jogviszonyok esetén keletkező jövedelmek után csak SZJA-t kelljen fizetni. Ez azt jelentené, hogy a munkaadók bérterhe a felsorolt speciális jogviszonyok esetén 19%-kal kevesebb lenne és az érintett munkavállalók nettó jövedelme, változatlan bruttó órabérrel számolva 18,5%-kal nőne

Hangsúlyozzuk, hogy javaslatunk a munkaerőpiacra új munkavállalóként belépőkre és a részmunkaidős foglalkoztatás bővítésre koncentrál, így az a költségvetés szempontjából mindenképp magasabb bevételt jelent, tovább fehéríti a gazdaságot, emellett a többletjövedelmek elköltésével növeli az állam ÁFA bevételét. 

Budaörs, 2019. július 3.

PARTNEREINK

Exped-IT
GEMOSZ
KSH
E-commerce Hungary
Magyar Termék
eNET Internetkutató és Tanácsadó Kft.
Online pénztárgép
Retail Zoom