Rendkívüli bejelentés: új tőkealapot állít fel a kormány

Egy új, egységes tőkealap-kezelő vállalatot hoz létre a kormány – jelentette be egy háttérbeszélgetésen Lóga Máté, a Gazdaságfejlesztési Minisztérium államtitkára, aki közölte, hogy az állami tőkealappiacot széttagoltság jellemzi. Habár volt valamilyen egységesség, de nem megfelelő szintű, ezért lépniük kellett.

Mint ahogy arról az Index beszámolt, Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter és Nagy Márton gazdaságfejlesztési miniszter három intézkedést ismertetett a szombat délelőtti Kormányinfón: 

  • a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara kérésére a kamatstopot kiterjesztik a kkv-hitelekre,
  • meghosszabbítják a Széchenyi Kártya hitelprogramot,
  • gyármentő programot hirdetnek.

Ezeket kiegészítve hétfőn egy szűk körű háttérbeszélgetésen a Gazdaságfejlesztési Minisztérium pedig azt jelentette be, hogy 

LÉTREJÖN EGY ÚJ NEMZETI ÁLLAMI HOLDINGVÁLLALAT, AMELY AZ ÁLLAMI TŐKEALAPOT KEZELI MAJD. AZ ÁTALAKÍTÁS LÉNYEGE, HOGY EGY INTÉZMÉNY KÖZPONTILAG KEZELJE AZ ÁLLAMI TŐKEBEFEKTETÉSEKET.

„Ha megnézzük az állami tőkealappiacot, akkor egy széttagoltság jellemzi. Volt valamilyen egységesség, de nem megfelelő szintű. Ezt szerettük volna egy közös köntösbe öltöztetni, és egy egységes irányítás alatt működőt létrehozni” – hangsúlyozta a háttérbeszélgetésen Lóga Máté, a Gazdaságfejlesztési Minisztérium államtitkára, aki kiemelte, jelenleg a gazdaságfejlesztési miniszter hatáskörébe három pénzügyi elem csoportosul: állami hitelek, garancia, valamint tőke.

MOST ARRA TÖREKSZENEK, HOGY A TŐKELÁBAT EGY IRÁNYÍTÁSI RENDSZER ALÁ SZERVEZZÉK. ENNEK ÉRTELMÉBEN LÉTREHOZNAK EGY TŐKEALAP-INTÉZMÉNYI RENDSZERT.

A háttérbeszélgetésen kiderült az is, hogy az intézkedés mind a 65, állami háttérrel rendelkező tőkealapot érinti, 2023. január 1-től egy központosított rendszert alakítanak ki. Ebbe az új struktúrába tagozódik be valamennyi, a Magyar Fejlesztési Bank Zrt.-hez és a Magyar Export-Import Zrt.-hez kapcsolódó állami hátterű tőkealap, a jövőben pedig kizárólag a Nemzeti Tőkeholdingon keresztül állítható fel új állami hátterű tőkealap. A minisztérium szerint jelenleg mintegy 1000 milliárd forintnyi eddig még ki nem helyezett forrás áll rendelkezésre.

Tőkealap-működés és -struktúra

Lóga Máté ismertette, hogy az új tőkealapot Nemzeti Tőkeholding Zrt.-nek fogják hívni és Nagy Márton gazdaságfejlesztési miniszter alá fog tartozni, aki tulajdonosi joggyakorlóként jár majd el. A létező tőkealapholdingokat januárig csatornázzák be.

Jelenleg zajlik a feladatmegosztás szervezésének a megoldása, de a tőkeirányítás ezen az intézményen keresztül valósul majd meg

– fogalmazott az államtitkár, aki hangsúlyozta a korábbi szerepeket átstrukturálják, a feladatokat pedig még az idén véglegesítik. „Egy kikötés lesz, hogy új állami alapú tőkealap kizárólag ebben a struktúrában állítható fel” – fogalmazott Lóga Máté, aki hangsúlyozta: a kezelési szabályzatok is egységesek lesznek. A minisztérium indoklása szerint azért volt szükséges lépni, mert számos alap az elvárt szint alatt teljesített, és abnormális működés volt jellemző.

NAGYJÁBÓL AZ EDDIGI ALAPOK EGYHARMADA ALULTELJESÍTETT A MINISZTÉRIUMI VIZSGÁLATON, KIHELYEZETT FORRÁSOK MÉRTÉKE NEM ÉRTE EL AZ ELVÁRT SZINTET. 

A vállalat vezetőit a miniszter ismerteti a közeljövőben, nagyjából 3500 milliárd forintra lesz hatása a társaságnak. Az átalakítástól azt remélik, hogy javulni fog a vállalatok hitelképessége, valamint a gazdasági szektorok forrásellátottsága. A meglévő alapok nem szűnnek meg, hanem az irányításuk változik meg.

 

A kkv-kat is érintik a változások

Az infláció megfékezése, a recesszió elkerülése és a vállalkozások megerősítése érdekében a kormánynak be kellett avatkoznia. Elfogadva a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) és a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetségének (VOSZ) kérését, arról határozott, hogy a lakossági kamatstopon túl az államilag nem támogatott, változó kamatozású, forintalapú kkv-hitelekre is kiterjeszti a kamatstopot – jelentette be hétfőn Nagy Márton gazdaságfejlesztési miniszter.

Nem támogatott hitelekről beszélünk, amelyek kamatozása változó. A kormány folyamatosan tárgyal a bankokkal a döntésről

– részletezte Lóga Máté a kormány döntését, aki hozzátette, hogy már több hiteltermék esetében 20 százalék környékén volt a kamatmérték. A döntés értelmében 2022. november 15-től 2023. június 30-ig a kis- és középvállalatok érintett hitelei alapjául szolgáló kamat mértéke nem lehet magasabb, mint

A 2022. JÚNIUS 28-I FORDULÓNAPRA ÁTSZÁMÍTOTT BANKKÖZI KAMAT (A HÁROMHAVI BUBOR) MÉRTÉKE, AZAZ 7,77 SZÁZALÉK.

Az intézkedés automatikusan érvénybe lép, mintegy 2000 milliárd forintnyi hitelállományt és 60 ezer vállalkozást érint, így jövő év közepéig a kkv-k összességében mintegy 80 milliárd forintot takaríthatnak meg.

EZ AZT JELENTI, HOGY ÁTLAGOSAN MINTEGY 1,5-2 MILLIÓ FORINT MARADHAT EGY CÉG ZSEBÉBEN.

Az intézkedés költségei a bankokat terhelik. Számukra ez kigazdálkodható, hiszen az emelkedő kamatok emelkedő extraprofitot is jelentenek. A kabinet továbbá azon dolgozik, hogy a bankadót hitelezési aktivitási feltétellel összefüggésben átalakítsa, ösztönözve ezzel a hitelkihelyezéseket – olvasható a gazdaságfejlesztési miniszter közleményében.

Egyszerre több olyan döntés is született, ami a kkv-kra hatással van. Látnunk kell, hogy mekkora problémával szembesülnek ténylegesen

– zárta a beszélgetést Lóga Máté.

 

 

FORRÁS: LINK

PARTNEREINK

Exped-IT
GEMOSZ
KSH
E-commerce Hungary
Magyar Termék
eNET Internetkutató és Tanácsadó Kft.
Online pénztárgép
Retail Zoom